Ön tudta, hogy az Európai Unióban 2020-ban mintegy 464 000 személyt tartottak fogva börtönökben, és ezeknek az 5,2%-a volt nő? Bár a fogvatartottakkal szembeni kielégítő bánásmódért elsősorban az egyes országok kormányai felelősek, az EU szintén aktívan foglalkozik e kérdéssel. Az emberi jogok védelme mellett például fellép az országok közötti bizalom és igazságügyi együttműködés előmozdítása érdekében.

Az Európai Unió Alapjogi Chartája jogilag kötelező erővel bír valamennyi tagállamban, így a fogvatartottak a nemzeti hatóságok előtt érvényesíthetik benne foglalt jogaikat. Az EU szabályokat dolgozott ki továbbá az elítéltek származási országukba történő átszállításáról, az előzetes letartóztatás és az őrizetbe vétel alternatíváiról, a korai szabadlábra helyezés megkönnyítéséről, valamint jogszabályokat fogadott el a gyanúsítottak és vádlottak jogainak védelméről. Az Európa Tanács (az emberi jogok védelmével foglalkozó nemzetközi szervezet) szintén hozzájárult a terület szabályozásához, mégpedig az úgynevezett „európai börtönszabályokkal”, amelyek az uniós szabályokhoz hasonlóan minden tagállamban alkalmazandók.

A börtönkörülményeket illetően továbbra is jelentősek a különbségek az uniós országok között. Az Európai Parlament több alkalommal is aggodalmának adott hangot a börtönök túlzsúfoltsága, a fogvatartottakkal szembeni rossz bánásmód és az előzetes letartóztatás módszeres alkalmazása miatt. Emellett rendszeresen felszólítja a tagállamokat a fogvatartottak jogainak tiszteletben tartására. Az EU a börtönök dolgozói körében fontos lépéseket tesz a tudásmegosztás és a szakmai fejlődés előmozdítása érdekében. Kiemelt célja továbbá a fogvatartottak életminőségének javítása és a közbiztonság növelése, valamint az ismételt bűnelkövetés előfordulásának csökkentése. Mindezek eléréséhez finanszírozást nyújt a börtönökben megvalósuló oktatáshoz és szakképzéshez, valamint a radikalizálódás felszámolását és a rehabilitációt célzó projektekhez.