Vannak Önnek leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, interszexuális, esetleg egyéb nem ciszgender identitású, illetve nem heteroszexuális irányultságú barátai vagy rokonai, akik nem az Európai Unióban élnek? Az EU elkötelezetten védi e közösség jogait, mert számos harmadik ország nem tartja tiszteletben az LMBTI+-személyek emberi jogait, törvényileg bünteti a homoszexualitást és az LMBTI+-érdekképviseletet.

2013-ban az EU LMBTI+-iránymutatásokat fogadott el, és az LMBTI+-személyek emberi jogainak tevékeny érvényre juttatását kérte a diplomáciai képviseletektől, különös tekintettel a dekriminalizációra, a diszkriminatív törvények és intézkedések elleni küzdelemre, az LMBTI+-fóbián alapuló erőszak elleni fellépésre, valamint az emberijog-védők támogatására. Az Unió küldöttségeinek be kell építtetniük az LMBTI+-jogok védelmét a harmadik országokkal közösen kialakított emberi jogi stratégiákba.

Az EU 2020-ban elsőként dolgozott ki stratégiát az LMBTI+-személyek egyenlőségéről, amely az ügyüket világszerte támogató, úttörő intézkedéseket tartalmaz. A stratégia értelmében az EU-nak politikai és szakértői szinten valamennyi külkapcsolatában aktívabb szerepet kell vállalnia LMBTI+-kérdésekben. 2023-ban az Európai Külügyi Szolgálat elfogadott egy tervet, hogy munkatársai körében és a másokkal való közös munkában erősítse a sokszínűséget és a befogadást.

Ezenfelül az EU a Globális Európa elnevezésű eszközön keresztül világszerte támogatja a jogvédő intézkedéseket. Mindemellett az emberi jogokra vonatkozó uniós cselekvési terv sürgeti, hogy az EU a nem uniós országokkal való kapcsolatok terén tegyen többet az LMBTI+-személyekkel szembeni megkülönböztetés minden formájának megelőzéséért és visszaszorításáért. Végezetül 2023 áprilisában az Európai Parlament a homoszexualitás és a transznemű identitások általános dekriminalizációjára szólított fel.